Kiskunfélegyházi tarsoly

Lelőhely: Bács-Kiskun megye. Kiskunfélegyháza, Radnóti Miklós utca 48.

Meglelése:
1970 tavaszán, a ház alapozáskor bukkantak a lovassírra. Újabb sírok nem kerültek elő. A bolygatás következtében csupán a lábszárcsontok egy része és a körülöttük fekvő leletek maradtak meg eredeti helyükön. A váz többi csontja és az állítólag már korábban előkerült lócsontok elkallódtak. A lemez az előkerüléskor keletkezett sérülések miatt töredezett, hiányos.

Lemezes tarsoly, eleink viselete a hazatérés (IX-X sz.) korából. A tarsolyt régi koroktól kezdve egészen a XIX. századig viselték a magyarok. Legutoljára a huszárság felszereléséhez tartozott. Korábban nem mindenki viselhette ezt a szemetgyönyörködtető táskát, csak azok akik kiérdemelhették, vagy anyagi erőforrásuk megengedte ezt. Főleg fejedelmek, nemzetségfők és törzsfők hordták. A többi népek is viseltek tarsolyt,  mármint a magyarok,csak szerényebb kivitelűt, főleg nemezből vagy bőrből készültet. A lemezes tarsolyokra, mint méltóságjelvényekre tekinthetünk. Személyes tárgyakat, pl, tűzszerszámokat, pattintót, kova követ és acélt egy szóval készséget tartottak benne, de tudjuk, hogy a későbbi korokban a huszárok pl. élelmiszert és néha lőszert is tartottak benne. Díszítő világa nagyon sokszínű és érdekes mondanivalóval rendelkezik a külvilág számára. Jellemzőek a mitológiai ábrázolások, életfák, istenfák és tudásfák, melyeket végtelen hálóba szőtt növényi indák, levelek, és bimbók fognak közre.