Karosi tarsoly

 Lelőhely: Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
Karos községtől nyugatra egy észak-déli irányú dombvonulat középső homokdombjából került elő a II. temető 29-es sírjából.

Meglelése:
1899-ben 4-6 sírt, 1935 őszén 40-50 sírt mezőgazdasági munkák során semmisített meg a föld tulajdonosa. A II. temető 73 sírját tárta fel Révész László 1986 és 1990 között. A temető rendkívül gazdag volt rangjelző tárgyakban. Három sírból veretes, kettőből lemezzel borított tarsoly látott napvilágot. Kiemelkedő rangú férfi nyugodott az 52. sírban. A III. karosi temető 1988-1990 között került elő.

Lemezes tarsoly, eleink viselete a hazatérés (IX-X sz.) korából. A tarsolyt régi koroktól kezdve egészen a XIX. századig viselték a magyarok. Legutoljára a huszárság felszereléséhez tartozott. Korábban nem mindenki viselhette ezt a szemetgyönyörködtető táskát, csak azok akik kiérdemelhették, vagy anyagi erőforrásuk megengedte ezt. Főleg fejedelmek, nemzetségfők és törzsfők hordták. A többi népek is viseltek tarsolyt,  mármint a magyarok,csak szerényebb kivitelűt, főleg nemezből vagy bőrből készültet. A lemezes tarsolyokra, mint méltóságjelvényekre tekinthetünk. Személyes tárgyakat, pl, tűzszerszámokat, pattintót, kova követ és acélt egy szóval készséget tartottak benne, de tudjuk, hogy a későbbi korokban a huszárok pl. élelmiszert és néha lőszert is tartottak benne. Díszítő világa nagyon sokszínű és érdekes mondanivalóval rendelkezik a külvilág számára. Jellemzőek a mitológiai ábrázolások, életfák, istenfák és tudásfák, melyeket végtelen hálóba szőtt növényi indák, levelek, és bimbók fognak közre.