Rakamazi tarsoly

Lelőhely: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Rakamaz - strázsadomb.
Meglelése:
1974. április 23-án talajegyelés alkalmával csontvázakat, kardot, nyílcsúcsokat, és lócsontokat leltek. A munkások elbeszéléséből azonnal kiderült, hogy a feldúlt sírok mellől igen sok arany- és ezüsttárgy, szablya, kengyelek, zablák, hajkarikák kerültek elő, amelyeket a munkálatokban résztvevők és a hírre odaérkezők széthordtak. Németh Péter a nyíregyházi rádió munkatársával a friss nyomon elindulva sikeresen begyűjtötte a tárgyak egy részét, viszont jó néhány tárgy alighanem örökre elveszett. A tarsolylemezt egyébként két rakamazi lakos szolgáltatta be. 
Lemezes tarsoly, eleink viselete a hazatérés (IX-X sz.) korából. A tarsolyt régi koroktól kezdve egészen a XIX. századig viselték a magyarok. Legutoljára a huszárság felszereléséhez tartozott. Korábban nem mindenki viselhette ezt a szemetgyönyörködtető táskát, csak azok akik kiérdemelhették, vagy anyagi erőforrásuk megengedte ezt. Főleg fejedelmek, nemzetségfők és törzsfők hordták. A többi népek is viseltek tarsolyt,  mármint a magyarok,csak szerényebb kivitelűt, főleg nemezből vagy bőrből készültet. A lemezes tarsolyokra, mint méltóságjelvényekre tekinthetünk. Személyes tárgyakat, pl, tűzszerszámokat, pattintót, kova követ és acélt egy szóval készséget tartottak benne, de tudjuk, hogy a későbbi korokban a huszárok pl. élelmiszert és néha lőszert is tartottak benne. Díszítő világa nagyon sokszínű és érdekes mondanivalóval rendelkezik a külvilág számára. Jellemzőek a mitológiai ábrázolások, életfák, istenfák és tudásfák, melyeket végtelen hálóba szőtt növényi indák, levelek, és bimbók fognak közre.