Fehéregyházi tarsoly

Lelőhely: Bács-Kiskun megye. Dunavecse községhez közeli egykor Csanádfehéregyháza, később Kecskemét-fehéregyháza puszta néven is ismert terület.

Meglelése:
1910-ben homokbányászás közben előkerült sír leletei közül csak az 1. sír tarsolylemeze jutott el Kecskemétre, Kada Elekhez, aki további 23 sírt tárt fel a területen. A lemez előkerülésekor pereme több helyütt megsérült. A temető helyét ma már nem ismerjük. A tarsolylemez kivételével a többi lelet a II. világháborúban megsemmisült. 
Lemezes tarsoly, eleink viselete a hazatérés (IX-X sz.) korából. A tarsolyt régi koroktól kezdve egészen a XIX. századig viselték a magyarok. Legutoljára a huszárság felszereléséhez tartozott. Korábban nem mindenki viselhette ezt a szemetgyönyörködtető táskát, csak azok akik kiérdemelhették, vagy anyagi erőforrásuk megengedte ezt. Főleg fejedelmek, nemzetségfők és törzsfők hordták. A többi népek is viseltek tarsolyt,  mármint a magyarok,csak szerényebb kivitelűt, főleg nemezből vagy bőrből készültet. A lemezes tarsolyokra, mint méltóságjelvényekre tekinthetünk. Személyes tárgyakat, pl, tűzszerszámokat, pattintót, kova követ és acélt egy szóval készséget tartottak benne, de tudjuk, hogy a későbbi korokban a huszárok pl. élelmiszert és néha lőszert is tartottak benne. Díszítő világa nagyon sokszínű és érdekes mondanivalóval rendelkezik a külvilág számára. Jellemzőek a mitológiai ábrázolások, életfák, istenfák és tudásfák, melyeket végtelen hálóba szőtt növényi indák, levelek, és bimbók fognak közre.