rakamazi turul

Talán az egyik legismertebb honfoglalás kori régészeti emlékünk egy rakamazi sír mellékleteként elõkerült hajfonatkorongpár, amely magasan képzett szakmai és mûvészi adottságokkal rendelkezõ mester munkája. A páratlan szépségû korongon a kitárt szárnyú turulmadár kisebb madarakat, fiókákat tart a karmaiban.
Az õsi magyar hitvilágba vezet bennünket vissza az ábrázolás, ahol együtt jelenik meg az õseink számára oly fontos sas, vagy turul, és az életfa.
Úgy vélték, hogy a turul ül a világfa vagy életfa tetején, és onnan hozza le a kisgyermekek lelkét madárfiókák képében. Más feltételezés szerint a madáralak azonos az Árpádok õsatyjának tartott, Emese álmában megjelent turulmadárral, aki elviheti a gyermekeit arra a földre, ahol az álom ígérete szerint belõlük dicsõ királyok lesznek. A turulmonda a boldogabb új haza ígéretét hordozza, akár a csodaszarvas legenda.